Sajópálfalai programok a könnyezés 300. évfordulóján

(1717-2017)

Plakat

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Május 22:

 

18:30 Paraklisz, amelyben szent beszédet mond Barsi Balázs atya

 

Május 23:

 

Barsi Balázs atya által tartott lelki nap!

 

10:00 Imaóra, 1. elmélkedés,

utána kiscsoport a fiataloknak,

paraklisz az idősebbeknek.

12:00 Szt. Liturgia

13:00 Ebéd

14:30 2. elmélkedés

18:30 Akatisztosz, 3. elmélkedés 

 

Május 24:

 

18:30 Vecsernye, amelyben szent beszédet mond Barsi Balázs atya.

 

Ebéd ára a lelki napon: 1000 Ft/fő

Jelentkezési határidő május 16.

Jelentkezni a megadott lehetőségek valamelyikén lehet :

 spzarandokhaz@gmail.com vagy 0630/199-9383

 

 

 

Január:

Január 6. - február 16. között a könnyezés idején minden nap 18h-tól akatisztosz a templomban.

  Január 7. Metropolitai, Püspöki Szent Liturgia a Szent Efrém kórus közreműködésével.

Február:

  Február 18. Dr Papp Miklós atya elmélkedéseivel lelki nap a Csereháti Kerületnek.

Március:

 Március 4. Székely János püspök atya által vezetett lelki nap a Borsodi kerületnek.

 Április:

 Április 1. Palánki Ferenc püspök atya által vezetett lelki nap a Miskolci Kerületnek.

 Április 3-6. Zotikosz dolgozóinak, nevelőszülőinek lelki napja

 Április 8. Cursillós lelki nap

 Április 22. Orvosok lelki napja

 Április 27-30. Jézus ima lelkigyakorlat

Május:

Május 6. Szabó Tamás atya által vezetett lelki nap a Sátoraljaújhelyi Kerületnek.

Május 13. Szocska Ábel kormányzó atya által vezetett lelki nap az Abaúji Kerületnek.

Május 19-24 Misszió Sajópálfalán

Május 23. Barsi Balázs atya által vezetett lelki nap a Sajópálfalai Kerületnek.

Május 27. Rózsafűzéresek lelkinapja

Június:

Június 3-4. Pünkösdi búcsú

únius 19. Tanévvégi hittanos hálaadás

Június 19-22 Ruszin tábor

Június 23. 24. Óvónők, pedagógusok év végi hálaadása

Július:

Július 3-7. Zsolozsmás tábor

Augusztus:

Augusztus 6. Rádiós közvetítés

Augusztus 12. Elszármazottak lelki napja Makláry Ákos atya vezetésével. Utána hagyományos pálfalai népi ételek bemutatója és kóstolója.

Szeptember:

Szeptember 2. Ruszin búcsú a Szent Efrém kórussal.

Október:

Október 14-15. A kegykép búcsúja

Október 21. Rózsafűzéresek lelki napja

November:

November 11. Házaspárok lelki napja

 

 

 

A Sajópálfalai kegykép

 

A török hódoltság alatt 1635-re már elnéptelenedett az egykori falu – akkori nevén Pálfalva - a túl magas adó miatt. Helyére a XVII. sz. végén ruszinokat telepítettek le. A görög katolikus vallásához hű közösség fatemplomot épített, aminek pontos idejét nem tudjuk. Csupán annyi bizonyos, hogy 1717 január 6-tól – ami a régi naptár szerinti karácsony 1. napja volt – február 16-ig a templomban lévő ’Istenszülő a gyermek Jézussal’ képen Szűz Mária vért könnyezett és arca verítékezett.

A festményt, amely a tanuk szerint az oltár mellett helyezkedett el, a könnyezés előtt nem sokkal festtette a római katolikus Szirmai gróf, akinek a közeli Szirmabesenyőn volt kastélya. Ezzel magyarázható az, hogy hogyan kerülhetett egy ruszin fa templomba egy nyugati stílusú festmény. A művész neve ismeretlen.  A könnyezést legelőször a Lipmizky Péter paróchus vette észre, aki szívreható beszédet tartott, bűnbánatra ösztönözvén a jelenlévőket, akik igen megrendültektek a csoda láttán.  . A könnyezést a munkácsi püspök helynöke: Hodermárszki József János vizsgálta ki. A vizsgálat során 18 tanú tette le vallomását a csodás esemény hitelességéről. A leírás szerint barnás, sötét vörös színű cseppek jelentek meg a Szűz jobb és bal szemén, amelyek a nagy hidegben sem fagytak meg, és a fűtött helységbe bevitt képen a kályha melegétől sem száradtak fel. A helynök késsel levett egy könnycseppet, és valódi sötétvörös véres cseppnek nyilvánította.  Amikor pedig egy kis kendővel letörölte a cseppeket, azok újra megjelentek rajta. A csodát meghallván gróf Erdődy Gábor egri érsek, a képet Egerbe vitette, és őrzését a minorita szerzetesekre bízta.  A pálfalai hívek apáról-fiúra adták tovább, hogy az ő csodálatos képük Egerben van.

A nép felfogása szerint a könnyek a hívek ínséges élete miatt hullottak. A következő évtizedekről keveset tudunk. Mindenesetre a helybeliek nagy szívfájdalma volt, hogy elvitték tőlük drága kincsüket a könnyező kegyképet.

Híre ment a pálfalai csodának olyannyira, hogy akkortájt Felső-Magyarországon kevés ház akadt, amelybe ne lett volna ott sajópálfalai kegykép sokszorosított másolata. A hívek messze földről is elzarándokoltak e kis borsodi faluba, amely a XVIII.sz-ban felkapott búcsújáró hely volt.

A fatemplom az 1751-es kánoni látogatás során még jó állapotban volt, az ikonosztázion alapképeivel és a szükséges felszerelési tárgyakkal ellátva.  Azonban 1780 körül már a mai kőtemplom állt, mert pár évvel korábban leégett a fatemplom. A torony és az ikonosztázion egy időben 1892-ben épült.

1836-ban adták ki Pozsonyban  Jordánszky Elek: „Magyarországban s az ahoz tartozó részekben lévő Boldogságos Szűz Mária kegyelem Képeinek rövid leírása” című művét, amelyben így ír: „ Néhai Egri Püspök, Gróf Erdődy Gábor, a’ki 1715-től kezdve 1744-ig az Egri megyét dicsően igazgatá hirt vévén, 1717-ben Hodermárszky Jósef János, a Munkátsi Püspökség helytartója hivatali leveléből arról, hogy Pálfalván, Miskolcz mellett, a Görög egyesült Templomban az oltár mellett függő festett képe a boldogságos Szűznek sírni, s izzadni látszatott…A Felséges Istent imádják maig sok ezer hívek e szent kép előtt, tisztelvén az Isten Annyát és kérvén, hogy meg ne szünjön esedezni mi érettünk bűnösökért, mindennémű inségünkben.” Tehát 1836-ban élő kultusza volt a kegyképnek Egerben. Jordánszky e könyve a könnyezés után majd’ 120 évvel íródott, s minden bizonnyal a korabeli feljegyzések alapján készült el.

A Sajópálfalvai hívek hosszú évtizedeken keresztül Egerbe zarándokoltak rendszeresen, hogy láthassák és imádkozhassanak a régen elvitt kegyképük előtt. Az egykori egri minorita közösség tagjai – Maludy Károly, Kovács Sebestyén és Szendrei Bonaventúra is úgy nyilatkozott, hogy a pálfalaiak minden évben felkeresték kegyképüket az őszi fájdalmas Boldogasszony ünnepén szeptember 17-én. A pálfalvaiak mindenáron szerették volna, hogy kerüljön vissza a kép az eredeti helyére. Próbálkoztak is lépéseket tenni, de hivatalosan nem ment a dolog. Beszélik, hogy ezért egy alkalommal egyszerűen leakasztották a képet az egri minorita templomban, hogy ők azt hazaviszik, ha hivatalosan nem engedik. Az akció nem sikerült, viszont a minoriták ezt követően a képet a templomból a kolostorba vitték, így a nagyközönség ezután nem láthatta.

 1927-ban másolatot készítettek az eredeti kegyképnek vélt festményről. A másolatot ünnepélyes processzióval hozták el a 12km-re levő vasútállomásról, és a templom északi oldalán igényesen kialakított keretbe helyezték. A másolaton a következő felírat olvasható: „Ezen Szűz Mária képet, mint a sajópálfalvai kép hű másolatát 210 évi elrejtettség után megfestette a hitközség, ünnepélyesen megtaláltatta 1927 október 9-én. Spiry Elek helybeli lelkész.”

Ennek hamarosan híre ment a környéken, és egyre több zarándok kereste fel a másolatot. De a II. világháború alatt a zarándoklatok abbamaradtak.

A megtalált kegykép stílus jegyeit tekintve nem nevezhető ikonnak. Nagy méretű vászonra festett olajkép, melyen Szűz Mária lefelé néz, kezével fogja a térdén álló kis Jézust. Mindketten fém koronával ékesítettek.

1946-ban a kegyképet Kovács Sebestyén minorita szerzetes magával vitte egy Pécs melletti kis faluba, ahová plébánosnak nevezték ki. Ezt azonban csak a szerzetes közösség tagjai tudták. 

1965-ben került Sajópálfalára Figeczki Balázs atya, aki a hívek kérésére elkezdte keresni az eredeti kegyképet, de még az egri érsek sem tudott semmit az eltűnt képről. Azonban ’68-ban a szomszédos falu plébánosa lett egy minorita szerzetes, Maludy Károly, aki rögtön az első találkozáskor elmondta Figeczki Balázs atyának, hogy Pécsürögön van az ő keresett kegyképük. Az egyik rendtársa - Kovács Sebestyén - vitte oda, aki ott lett plébános.  Balázs atya néhány egyháztanács taggal azonnal útnak indult. Nagy volt az örömük, amikor meglátták a pécsürögi templomban a könnyező képüket. Így meséliel Balázs atya: „Jól emlékszem reggel fél 7-kor értünk oda, éppen szent mise volt. Az oltárkép pedig a mi Mária képünk. Rögtön felismertük. A mise után odamentünk a lelkészhez, és arra kértük, hogy mondjon már nekünk valamit a az oltár fölött látható Mária képről! Mire ő kerek perec megmondta: ez a híres sajópálfalai könnyező kegykép. Mi meg Pálfaláról jöttünk – árultuk el, - és azért jöttünk, mert szeretnénk visszakapni jogos tulajdonunkat.” De nem ment ez ilyen egyszerűen, mert 3 egyházmegye vezetőjétől kellett engedélyt kérniük: az egritől, ahol eredetileg volt a kép, a pécsitől, ahol a képet megtalálták, és a hajdúdorogitól.  Hosszas utánajárást követően 1973 októberében, - 256 év távollét után - került vissza, eredeti helyére a sajópálfalai kegykép. Azóta is megemlékezünk erről az október 3. vasárnapján tartott búcsú alkalmával.

A hívek nagy áhitattal és szeretettel veszik körül a képet. Előtte imádkozunk a szent liturgia után különféle szándékokért: betegekért, utazókért, vizsgázókért. A másolat jelenleg a templom szentélyében található.

A kegykép búcsúja mellet Pünkösdkor, - a templom cím ünnepén is van búcsú és szeptemberben a harmadik, ez a ruszin búcsú.   

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Felhasznált Irodalom:

Papp Faber Erika: Égi Édesanyánk könnyei

Nagy Lilla: A könnyező kegykép kultusza Sajópálfalán

Kisfalusi János: Reménységünk a könnyező Szűzanya

Hajdu Imre: Nekem nem térkép e táj

Bartók István: Mennyek Királynője

Görögkatolikus templomok a Miskolci Apostoli Exarchátusban